pengeélen táncoló

csak a szokasos – eves ertekeles

Ezüstfarkas — Sat, 31 Dec 2011 02:33:22 +0000

nos elerkezett ez a nap is: Szilveszter van (new year’s eve), csakugy, mint eddig mindig. Alapjaban veve mindig azt tapasztalom, hogy a napok, a honapok csak ugy suhannak, anelkjul, hogy fel tudnam fogni. Vegyuk peldaul azt, hogy meg csak most sikerult felfognom, hogy itt vagyok Angliaban – itt elek, itt lakom, egeszen februarig. Na de ne siessunk ennyire elore, nezzuk me, mi tortent ebben az evben, es mi valtozott.
1. Jol emlekszem, tavaly ilyenkor teljesen ki voltam akadva a sorsomra, semmi sem ugy sikerult, ahogy akartam. Azt irtam egy eve, hogy a 2010-es ev volt eletem legrosszabb eve. Akkor nagyon negativan fogtam fel mindent.
2. Most ott tartok, hogy ez az ev volt eletem legjobb eve. Es az igazsaghoz hozzatartozik, hogy nem tortent tul sok olyan dolog, amitol ugy erezhettem volna.
- vegyuk azt, hogy tavaly ilyenkor megfogadtam, hogy egyetemre megyek egybol. Hat, a kocka fordult, es mar februarban tisztazodott, hogy ez igy nem fog menni. Rengeteg embertol kaptam savat-borsot emiatt, hogy ugyan ezt megis hogy kepzelem. A legrosszabb csapast pont anyamtol kaptam evvel kapcsolatban, csoda, hogy azota normalizalodott a viszonyunk. Szo, mi szo, a 2011-es ev ugyanolyan viharosan indult, mint ahogy a 2010-est magam mogott hagytam. De valahogy a hozzallasom megvaltozott utkozben. Azt hiszem, kezd benoni a fejem lagya. Mar mashogy gondolok a vilagra, a dolgokra. A tavalyi fogadalmaim kozul csak a koromragosat sikerult veghezvinnem (biza, egy eve nem ragom oket, szep hosszuak). Ezert:
-Itt es most megfogadom, hogy tobbe nem fogadok meg semmi baromsagot!
Es miert? Mert ugysem sikerul! Es nem azert, mert pesszimista vagyok, hanem mert attol semmi nem valtozik, hogy megfogadod. Ugysem sikerul. En ilyen vagyok. Egyszeruen megtanultam, hogy az eletben – legalabbis nekem – nem szabad ilyet csinalni. Nem szabad gorcsosen kapaszkodni a dolgokba, hanem elvezni kell ellazulva. Ami persze neha fura, mert azt veszed eszre, hogy az ido elfutott… Mindegy. Amiota rajottem erre a titokra, azota sokkal jobban elvezem az eletet. Nem ragaszkodom a nagy tervekhez, a mindenki altal preferalt uthoz, hanem a magamet jarom, es igyekszem nem hagyni azt, hogy ebben masok megakadalyozzanak (ami neha nehez). Most eros vagyok, mert e titok szerint elek. Hihetetlen visszagondolni arra, milyen negativ voltam, es mekkorat fordult a vilag…
Na de mit meseljek: volt ebben az evben kalandom boven: voltam “szerelmes”, (vagy csak bodult? Ki tudja!), dolgoztam, orultem, sirtam, nevettem, szorakoztam, bankodtam, szarnyaltam, betegeskedtem, jartam a tilosban sokszor, dolgoztam (dolgozom), buliztam, baratkoztam, pasiztam, utaztam, repultem (vegre valahara! ) erettsegiztem (amire megjegyzem, nagyon nem vagyok buszke), vizsgaztam, stb, stb… Fontos embereket pedig nem vesztettem. Tulajdonkeppen visszaternek a tavalyi bejegyzesemhez: akkor azt irtam, hogy jo par fontos embert elvesztettem. Ma mar tudom, hogy semmit nem vesztettem: nem ily voltak oly’ fontosak, ha az ilyen baratsagok kepesek “elveszni”. Sot. Iden csak nyertem baratokat. Csak erosodtek a baratsagaim. Azt hiszem, elmondhatom magamrol, hogy vannak igaz barataim. Nem is egy, es nem is ketto. Es ez tokre boldogga tesz…
Aztan mi tortent meg velem? Ugye leerettsegiztem, elkezdtem dolgozni, majd szeptember vegen kikoltoztem ide, Newquay-be, ahol tokeletlenul, de boldognak erzem magam, megha egy kicsit hianyosan is. Vannak problemaim, neha nem is kicsik, de ha azt vesszuk, hogy amiota itt vagyok, azota nem sirtam, az megiscsak jelent valamit…. Vagy nem?
Vegszora pedig annyit mondanek: ez az ev nagyon jo ev volt, pedig semmivel nem voltam sikeresebb, mint tavaly. Minden a hozzaallastol fugg, attol, hogy hogy tekintesz a vilagra. En megtanultam pozitivan tekinteni ra, nem azzal foglalkozni, hogy mit mondanak masok, es hogy mi lenne a kozvelemeny altal velt helyes ut. Megtanulni, hogy minden egyes rossz dolog csak erosit. Ha velem az a sok rossz nem tortent volna meg, most nem lennek itt. Itt, ahol boldog vagyok. Igy ezert nem tekintek ugy az uj evre, hogy ezt es ezt szeretnem, hogy megtortenjen, hanem kielvezni a napok minden pillanatat. Nem lesz penzem, es ehezni fogok? Nem szeret viszont a pasi? Nem megyek jovore sem egyetemre? Biztos lesz par ilyen tragedia, de mar tudom, hogy kell kezelni. Es szivbol sajnalom azokat, akik ezt nem tudjak
vegszora pedig csak annyit, hogy koszonom minden olyan tenyezonek, ami alakitoja volt az eletemben ebben az evben. Masfajta, de egyben hasonlo csodakra vagyom. Es kivanok hasonlo jokat az osszes kedves ismerosomnek Goodbye, 2011; Welcome, 2012

na mar ket hona…

Ezüstfarkas — Wed, 30 Nov 2011 20:05:56 +0000

na mar ket honapja vagyok itt Cornwallban.

Csak mert oktober van

Ezüstfarkas — Sun, 30 Oct 2011 20:32:17 +0000

Es nincs ekezet ezen a ~~fos~~ billentyuzeten.
Es mert egy honapja vagyok ebben az orszagban, ebben a megyeben, ebben a varosban, ebben a kornyezetben.
Es holnap Halloween. Lovely!!! ))

JA,

Ezüstfarkas — Wed, 28 Sep 2011 20:57:43 +0000

Azt elfelejtettem közölni az előző történet végén, hogy hogy zárult. Szóval szeretném megtudni, miért nem vették be, mert ha nem miattam, akkor nem lenne bűntudatom, ha meg igen, akkor tanulok belőle, hogy mások álmait nem teszem többet tönkre… De hiába érdekel itt minden, az a helyzet, hogy engem ez már akkor sem érintene, ha közvetlenebb szereplő lennék, de így még sem.
Már csak azért sem, mert időm nem lesz rá. Ugyanis cirka 27 óra múlva elköltözöm Angliába egészen Februárig. Péntek hajnalban indulok. Igen.
Most erről nem írnék bővebben, annyit, hogy biztos állásom lesz, biztos lakással, meg mindennel. Majd tudósítok kintről!
Feladtam most mindent egy időre: iskolát, barátokat, Budapestet, bulikat, Teszkós “karriert”… az utóbbit már csak azért is sajnálom, mert -ciki, nem ciki ezt mondani – de nagyon megszerettem. Nagyon sok érdekes embert ismertem meg ezalatt a majdnem 4 hónap alatt, sőt, még Fogarasi Katát is egészen megkedveltem a végére, pedig az elején rettenetesen rühelltem Akkor hiányozni fognak a barátaim: Anita, akinek most lenne rám a legnagyobb szüksége, Petra, aki most kezd bele az SG-s tanításba, meg mindenki ^^. Vicces, mert amikor kicsi voltam, szinte bármit megadtam volna ezért a lehetőségért, hogy elszabaduljak otthonról, mert nem voltak barátaim, akikhez, meg amikhez kötődtem volna. Most már más a helyzet. De jó lesz nekem, csak még ingatag vagyok.
Na majd akkor küldöm kintről a tudósításokat.

Goodbye!

Bogoznivaló szeptember végére…

Ezüstfarkas — Wed, 28 Sep 2011 20:52:07 +0000

Kicsiny életem történése forgószélként kavarog. Teljesen beleugrom az ismeretlenbe, EGY ÚJ ÉLETET KEZDEK.
Ja, amúgy elfelejtettem, hogy egy hülye picsa vagyok.
az van ugyanis, hogy kavartam egy sráccal, akit a nemes egyszerűség kedvéért nevezzünk mondjuk X-nek – még júliusban a Felvettek partyja nevezetű eseményen, aminek következménye lett. Tudjátok, SG-s diák-tanár viszony, ami tiltott. Nos, én már nem voltam diák, mégis “tiltott volt” -elintézett az elnök minket egy “takarodjatok!”-kal. Én leszartam, leszarom, mit mond, mit gondol. Hogy a srácnak adódtak-e vele konfliktusai, arról nem tudtam meg semmit, illetve most sem tudom. a ~~fasz~~nagyarcú elnököt leváltották, új van, aki nem volt szemtanúja az esetünknek, viszont a frissen megválasztott szekvezető igen.
Azért bárki bármit mondhat, nekem BŰNTUDATOM VAN. Mert szegény srác ENNYIRE volt attól, hogy bekerüljön tanítósra, és tegnap tudtam meg, hogy nem sikerült neki. NEM TUDOM, miért nem sikerült. Egyik ismerősöm, nevezzük T-nek, jóban vagyok vele, szintén jelentkezett, emelt töri 90+-szal, hihetetlen szakmai tudással, és stílussal. És őt sem vették be. NEM TUDOM, miért nem. Úgy gondolom, mindkettejük esetében kizárt, hogy azért nem kerültek be, mert nem lennének elég jók. És itt jövök a képbe én. hogy Én intéztem el neki. És hihetetlenül bűntudatom van, mert tudom, hogy mennyit jelentet ez neki. És a célegyenesben beleköptem a levesébe.
Ha olvasod soraimat, akkor ezúton is ne haragudj, amiért ekkora galibát okoztam neked, tényleg nem akartam :/

Mondd, hogy mondd

Ezüstfarkas — Mon, 15 Aug 2011 07:02:45 +0000

Ennél egyszerűen semmit nem gyűlölök jobban. A rohadt tehetetlen tudatlanságnál.
Mondd ki nyugodtan, hogy ennyi voltam. Azt, hogy be voltál baszva, mint a szemét, és csak ezért bírtál rám nézni egyáltalán. Mondd ki nyugodtan, hogy csak olyan kedved volt, ami másnapra már elmúlt. Mondd ki nyugodtan, hogy galibát okoztam neked bizonyos körökön belül, vagy akadályozom a további jövődet. Mondd ki nyugodtan, ha van valaki más, aki miatt már nem érdekellek. Mondd ki nyugodtan, ha nem bírsz. Mondd ki nyugodtan, ha valami más a helyzet, de MONDD!
Ez majdnem olyan szituáció, mikor egy ismerősöd meghal. Mondjuk a beteg nagymama/nagypapa. Pontosan lehet tudni, hogy meghal, de hogy miben, azt senki sem tudja. Betegségben… NEM! Annyi nem elég. A nagypapáim már nem élnek, szóval ha szegény nagymamám olyan helyzetbe kerülne, hogy hirtelen halálos beteg lesz, szeretném tudni, hogy pontosan mitől. Egyrészt az igazság pontos ismerete a szív gyógyulásának első lépése, másrészt hasznos is lehet az életben még.
Olyan vagyok, aki a legtöbbször nem hiszi el magáról, hogy méltó mások szeretetére, és aki mindig magában keresi a hibát. Ez most sincs másképp… De szerintem azok után, ami történt, annyit még talán én is érdemlek, hogy megtudjam, most akkor mi is van. Ha őszinte indokot/elutasítást/akármit kapok, azzal sosincs bajom. Csak mondd ki, én elfogadom, és soha többet nem kereslek, ha úgy akarod! Persze, a “bocsi, de egyáltalán vagy olyan szimpi, mint amilyen hittelek volna” c. és hasonló dolgok tudnak sebeket okozni, de ez így van rendjén. Százszor inkább viselek ilyen karcolásokat, minthogy a teljes tudatlanság öljön meg belülről.

július

Ezüstfarkas — Sun, 31 Jul 2011 17:07:03 +0000

csak mert július van, és hogy minden hónapra legyen egy bejegyzésem. Amúgy mondja már meg valaki, hogy hova tűnt el így a július? :O

Megvagyok

Ezüstfarkas — Wed, 29 Jun 2011 12:32:41 +0000

már több, mint egy hónaypja nem írtam, azóta meghaltam háromszor, jártam a tajgetoszon, meg egy cethal gyomrában is, és megváltottam a világot. Ó igen! Amúgy nem volt ennyire frnenretikus az elmúlt egy hónapom, csak leérettségiztem,(megjegyzem, nagyon tré eredményekkel, amiket majd jövőre azért némiképp kompenzálok majd egy emelt 100% környéki biológiával, és egy közép 100% környéki fizikával. jes!), elbúcsúztunk az iskolától, az osztálytól, mindentől, ami eddig volt, mert most már mindennek vége, és jön az új. haha. ami jó esetb en a felsőoktatásba való katapultálást jelenti, de én túl bonyolult eset vagyok ahhoz, hogy ilyen egyszerűen és mindennaposan unalmasan menjenek a dolgaim.
tehát középiskolai bizonyítvánnyal, érettségi bizonyítvánnyal már rfendelkezem, időközben a nyelvvizsgám is sikerült, tök phasza, bár annak a bizonyítványa még nincs kész, bulizok, szlopálok, stb stb..zek alkalomadtán, de a legfontosabb mérföldkő a jelenlegi életemben, hogy van MUNKÁM.
méghozzá nem is akárol, a TESCO műveknél. ez azért olyan nagyszerű, mert harmadik éve (ha nem negyedik) próbálkozom folyamatosan a rébusznál a munkavállalással, mindeddig sikertelenül, de jött az áttörés.
Most gondolom, mindenki felhördül, hogy mégis mi ez, hogy tesco. elárulom, hogy eddig nekem semmi bajom sincs vele. Megjegyzem, csak azért, mert nem vagyok állandós. Abba biztos belerokkannék
Mesélhetnék aztán mindenféle tesco-titokról, de a helyzet az, hogy kb. 10 napnyi munkatapasztalattal még nem látok bele a rejtett zugokba. És még patkányokkal sem találkoztam, sem egerekkel. Bár alvadt vérbe fulladt legyekkel már igen. A hústárolóknak bizony rettenetes szaguk van -____-”’
btw addg maradok a tesconál, amíg meg nem gazdagszom, ami soha el nem fog jönni. vagyis addig, míg lesz egy kis lóvém, amiből már ki tudok menni angliába. majd meglátjuk, mi sül ki belőle. és ma este is mehetek, fuckyeah!

Még élek.

Ezüstfarkas — Thu, 12 May 2011 14:36:12 +0000

Egészen hétfőig. Akkor fogok meghalni

Éjjó!!!!

Ezüstfarkas — Sun, 17 Apr 2011 08:49:47 +0000

Na most lelépek Egerbe egy hétig *SG gang forevör*
Jajj, de jóóó lesz…

akinek hiányzom, az megtalál ott.