Azt elfelejtettem közölni az előző történet végén, hogy hogy zárult. Szóval szeretném megtudni, miért nem vették be, mert ha nem miattam, akkor nem lenne bűntudatom, ha meg igen, akkor tanulok belőle, hogy mások álmait nem teszem többet tönkre… De hiába érdekel itt minden, az a helyzet, hogy engem ez már akkor sem érintene, ha közvetlenebb szereplő lennék, de így még sem.
Már csak azért sem, mert időm nem lesz rá. Ugyanis cirka 27 óra múlva elköltözöm Angliába egészen Februárig. Péntek hajnalban indulok. Igen.
Most erről nem írnék bővebben, annyit, hogy biztos állásom lesz, biztos lakással, meg mindennel. Majd tudósítok kintről! 
Feladtam most mindent egy időre: iskolát, barátokat, Budapestet, bulikat, Teszkós “karriert”… az utóbbit már csak azért is sajnálom, mert -ciki, nem ciki ezt mondani – de nagyon megszerettem. Nagyon sok érdekes embert ismertem meg ezalatt a majdnem 4 hónap alatt, sőt, még Fogarasi Katát is egészen megkedveltem a végére, pedig az elején rettenetesen rühelltem Akkor hiányozni fognak a barátaim: Anita, akinek most lenne rám a legnagyobb szüksége, Petra, aki most kezd bele az SG-s tanításba, meg mindenki ^^. Vicces, mert amikor kicsi voltam, szinte bármit megadtam volna ezért a lehetőségért, hogy elszabaduljak otthonról, mert nem voltak barátaim, akikhez, meg amikhez kötődtem volna. Most már más a helyzet. De jó lesz nekem, csak még ingatag vagyok.
Na majd akkor küldöm kintről a tudósításokat.
Goodbye!
